Solve et Coagula!
avagy
Egy lélek alkímiája

Elveszve a tömeg-magányban,
Megelégelve az örök-közönyt,
Megkötve a Nagy Talányban
-az 'Élet értelmében'-,
Elindult magában
A való ember
Nem találva
Kiutat
A Mába'...

(2005.ápr.21.)

Álarcosbál?! I.

...hajnal-szem nyílik a beton-horizonton,
S az ember már álarcot is húz e ponton.
Nem tehet mást, hisz a kilógót kinézik,
Ki magát adja, azt bizony elitélik.

De a szerephez már sajnos hozzászokott,
Önvalója egyre mélyebbre hanyatlott,
Elfelejtett szívéből sírni, nevetni,
S megtanulta a lelkét mélyre temetni.
Tud már gátlástalan-őszintén hazudni,
De mégis, különös vággyal tér aludni,

Mert akkor már ismét lefoszlik az álarc,
Alábbhagy a tömeggel folytatott párharc;
Az önvaló felszínre bukkan e ponton,
S alkony-szem nyílik a beton-horizonton...

(2005.ápr.24.)

Egy hang az álarc mögül

Mit mondjak még? Rég elhagytuk Ős Istenünk!
Minden kiáltásom koppanva hull a semmibe,
Alig hallható nesz, beleveszik más ezernyibe,
S mára már az üvöltés sem jut elég messzire.
Mit szóljak még? Minden Igét elfeledtünk...

(2005.máj.25.)

Álarcosbál?! II.

Maskarába bújva járjuk véges-véghetetlen táncunkat,
Pedig csak a jelmez az mi erre kényszeríti lábunkat;
Bambán, öntudatlanul hajszoljuk lényünk torz képmásait,
Igaz érzések és gondolatok csúf és csonka bábjait.

Végre vegyük észre! álarcunk telhetetlen önző féreg,
Szívünkbe hatoló gyilkos, alattomban pusztító méreg,
Mely lelkünk legféltettebb zugait rágja, emészti titkon,
S egyszer énünk minden, ma még szabad részét leigázza bizton.

Tanácsokból mára már hatalmaskodó dirigálás lett,
A világból az őszinteség szinte teljesen kiveszett,
S az igaz szeretet zsarnoki birtoklási vággyá fajult.

A maszk, mely lelkünket védte egykor, szerepéből kifakult,
Lassan, éjsötét váratlansággal, lopva fordult ellenünk,
S végül levedlett szerepeink halma alá temettetünk...

(2005.jún.01.)

Benső Párbeszéd I.

-Hallga’ Ember! Figyeld, mit szól a Hang!
-Hallgatom, de fülemben csak csend pang.
Mondd! Miért nem hallom lelkemnek szavát?
-Balga Ember! Tanuld még a Szabályt!

-Milyen szabályt? Kérlek, segíts nekem!
A választ e kérdésre nem lelem.
…
A kiáltásomra csenddel felel…
-E csend a megoldás felé terel!

(2005.aug.07.)

A folytatáson még dolgozom.